Az öt leggyakoribb tévhit a klímákról - megcáfolva!
Mint a legtöbb berendezéssel kapcsolatban, a légkondicionálásról is számos tévhit kering a köztudatban, és vannak, akiket ezek elriasztanak attól, hogy megoldják otthonuk hűtését. Ebben a cikkben górcső alá vesszük az öt leggyakoribb érvet, és mindegyiknél megnézzük, mennyi igaz belőle.
Tévhit 1: a klíma túl sokat fogyaszt
Visszatérő aggodalom az érdeklődők körében, hogy a klíma sok áramot fogyaszt, és így olyan költségterhet vesznek a nyakukba, amit nem tudnak majd fizetni.
Ez az elképzelés abból eredhet, hogy ijesztő számokat látni az egyes készülékeknél: 3,5 kW, 5 kW... Ezek azonban nem az áramfelvétel, hanem a leadott teljesítmény mutatói, a gép fogyasztása ennél nagyságrendekkel kevesebb.
De nézzük a konkrét fizetnivalót: egy mai, inverteres klíma (oldalfali, nem pedig mobil) napi fogyasztása - 10 órás intenzív használatot feltételezve - nem éri el a kétszáz forintot. Könnyen kikalkulálható, hogy ez egy hónapra 5-6 ezer Ft-os tételt jelent.
Tegyük fel, hogy brutális hőhullám van, ami hetekig eltart! Hogyan alakul akkor a fogyasztás? Egy nagyon forró nyári szezont alapul véve 15-20 ezer Ft-ot kell klimatizálásra költenünk. Ez nem nagy ár azért, hogy a nap akár 24 órájában olyan helyen tartózkodhassunk, ahol nem csorog rólunk az izzadtság.
Ami tehát ebből a tévhitből tény, hogy a villanyszámlán meglátszik a légkondicionálás, de ma már rendkívül energiatakarékos gépek állnak a rendelkezésünkre. Fontos, hogy a klíma beszerelése előtt megtörténjen az ingyenes felmérés, mert azzal elkerülhetjük, hogy túl nagy vagy túl kis teljesítményű berendezést szerezzünk be, ami gyengébb hatékonysághoz, és így nagyobb fogyasztáshoz vezetne.
Tévhit 2: a klíma túlságosan zajos
Itt két kérdés vetődik fel egyszerre: mennyire hangos maga a klímaberendezés, amikor működik a szobában? És nem fogja-e zavarni a szomszédokat (vagy éppen magát a vásárlót) az erkélyek/ablak közelében elhelyezett kültéri egység?
Az elején fontos leszögezni: nem minden a decibel. Ami zavarja az egyik embert, azt a másik szinte meg sem hallja. Az is lényeges, ki mihez szokott hozzá. Vannak, akik képtelenek elaludni egy belvárosi lakásban - másokat pedig éppen az „elviselhetetlen csend” zavar, amikor falun üdülnek.
De mégis mi számít halknak, mi számít zajosnak objektíven nézve?
- Csendes üzemmód: kb. 20-30 db (óraketyegéstől a kintről beszűrődő utcazajig)
- Nagyobb fokozat: kb. 40-47 db (egy mai hűtőszekrény búgásának felel meg)
Attól is függ, hova helyezték el a klímát, mert lehet, hogy a hűtőszekrényünk eleve hangosabb, és akkor elnyomja a zaját. A hálószobába a lehető leghalkabb klímákat ajánljuk, és azt is célszerű alacsony, állandó fokozaton járatni. (Sok készüléken erre szolgál az „alvás funkció”.) Akkor nem halljuk azt, ahogyan a ventilátor „felpörög”, és könnyen hozzászokunk az egyenletes duruzsolásához. Egy sem túl erős, sem túl gyenge légkondi tehát nem fog elviselhetetlen zajt csapni, ami ébren tartaná éjszaka a családot. A kiválasztás mellett nagyon fontos a rendszeres karbantartás is, hiszen a készülékben leülepedő kosz nagyobb teljesítményre készteti a gépet, ami azt is jelenti, hogy hangosabb lesz.
A kültéri egység sem zajosabb egy konyhai hűtőnél. A szomszédokat azzal lehet a leginkább megkímélni, hogy tőlük lehetőleg távol helyezik el a ventilátort, és azt is gumibakkal rögzítjük a falhoz, hogy a működése során ne keltsen rezgéseket.
Ha mégis túl hangos lenne bármelyik készülék, az általában valamilyen meghibásodás eredménye, és ilyenkor egy szerelő megoldja a problémát.
Tévhit 3: nem lehet fűteni klímával
Egyre többet hallani a hűtő-fűtő légkondikról Tényleg ez a költséghatékony megoldás, vagy olyan, mint a négyévszakos autógumi: sokak szerint sem télen, sem nyáron nem igazán jó?
A mai, erre alkalmas klímákkal már kiválóan be lehet fűteni télen is, és akár 15%-kal olcsóbb is lehet a gázfűtésnél (pláne ha a kettőt kombináljuk). Hosszú távon gondolkodva pláne megéri megfontolni a klímás fűtést. Az egyre forróbb nyarakat már aligha úszhatjuk meg szárazon légkondi nélkül, és ha már úgyis ott van a rendszer a lakásban, miért ne használnánk télen is? A legtöbb inverteres modellek -15 °C fokig gazdaságosan termelik a meleget, extrém hideg hazánkban pedig már elvétve fordul elő.
Az már csak hab a tortán, hogy a klíma nagyon gyorsan felmelegíti a levegőt, így nyugodtan lejjebb vehetjük a hőmérsékletet, amíg távol vagyunk, ezzel is sok pénzt és energiát takarítva meg.
Tévhit 4: a klíma beszerelése macerás és drága
A légkondicionálót nem elég megvenni, be is kell szerelni azt, ami engedélyköteles tevékenység, és szakértelmet kíván. Sokan rettegnek attól, hogy a klímaszerelés súlyos felfordulással és kosszal jár, és amiatt inkább bele sem fognak egyáltalán. Szerencsére ez nem így van, ebben a cikkünkben alaposan körbejárjuk azt, hogy mivel jár egy légkondicionáló telepítése a valóságban.
Röviden: alapesetben egy 4-5 órás munkafolyamatról van beszélünk, amelyben feltesznek egy vagy több belső és külső egységet. A szerelők összekapcsolják azokat egymással, megoldják a kondenzvíz elvezetését, és bekötik az elektromos hálózatba.
Ennek a költsége nagyjából bruttó százezer forint körül mozog, de még bonyolultabb esetekben sem milliós tételekről beszélünk.
Tévhit 6: egy lakásba bőven elég egy klíma
Sokan ötletelnek azon, hogy megspórolják a benti egységek árát, és megpróbálják lehűteni az egész lakásukat egyetlen klímával. Ez sajnos ritkán jó ötlet.
Az alulméretezett rendszerek folyamatosan szenvednek a hűtéssel (és a fűtéssel is), így jellemzően nagyobb teljesítményen pörögnek, ami azt jelenti, hogy sokkal hangosabban zúgnak, és az élettartamuk is megrövidül.
Az egyik szoba falán elhelyezett klíma nem feltétlenül teremt hűvöset a lakás átellenes pontjában - még akkor sem, ha egy légtérből áll az egész lakás. A falak ugyanis nyáron annyira átmelegedhetnek, hogy a szűk ajtónyíláson beáramló hűsebb levegő nem elég ahhoz, hogy eltüntesse a forróságot.
A levegő keringtetése sem jó megoldás, mert egyszerűen nem jut annyi hűvös - vagy meleg - levegő a helyiségek minden zugába, mint az optimális lenne. Egy klímához pedig egy külső egység tartozik - és ha az meghibásodna, akkor az egész lakás klimatizálásának annyi, amíg meg nem javítják!
A több, jól méretezett és megfelelően elhelyezett légkondival tehát összességében még spórolhatunk is - azon túl, hogy egy ilyen rendszer jobb hőmérsékletet és nagyobb működési biztonságot ad.
Összegzés
A legtöbb tévhit - mint annyi más esetben - a klímákkal kapcsolatosan is elavult félinformációkon alapszik. Ma már senkit sem kell, hogy távol tartsanak a légkondikat övező hiedelmek attól, hogy lehűtse a lakását. Vége lehet a tűzforró, lesötétített szobáknak, és az álmatlanul végigforgolódott éjszakáknak is.
Ha elege van a negyvenfokos nyarakból, és nyugodtan szeretne pihenni, kikapcsolódni vagy dolgozni otthon, kérje az ingyenes, helyszíni felmérésünket, amely során szakembereink az Önnek legjobb és legköltséghatékonyabb megoldást fogják javasolni!
